a német vadászgép
2006.04.03. 18:00
az igazi német hadi fejlődés
Az Me-163 technikai adatai és továbbfejlesztett változatai
A Messerschmitt Me-163 típusnak - rövid pályafutása ellenére - több alváltozatát is kifejlesztették, melyek közös jellemzője, hogy nem kerültek nagy mennyiségben a csapatokhoz.
Me 163 C-0
Csak néhány előszériás gép készült, megnagyobbított sárkánnyal, túlnyomásos kabinnal és az új HWK 109 509 A-2 hajtóművel. Ezzel a repülőgép üzemideje 8 percről 12-re növekedett.
Me 163 C-1
1944 nyarán a HWK 109 509 C rakéta-hajtóművel és megerősített fegyverzettel felszerelt példány.
Me 163 D – Ju 248 – Me 263 V1
1942-ben tervezett korszerűsített változat. Prototípusa 1944 tavaszára készült el, ám ekkor az RLM utasítására a munkák folytatásával a Junkers céget bízták meg. Ahol Hertel professzor az eredeti alaptípust is átalakította, majd Ju 248-ra keresztelte. E repülőgép csapott hátsó törzset, nagyobb féklapokat, automatikus réselt szárnyakat, buborék alakú kabintetőt és behúzható futóműveket és továbbfejlesztett hajtóművet kapott. Végül az RLM később mégis visszaadta Messerschmittnek a tervezetet, amely ekkor kapta a hivatalos Me 263 V1 típusjelzést. A vitorlázó prototípusa 1944 augusztusában Dessauban emelkedett először a levegőbe és már a próbarepülések alatt egész jó teljesítményt nyújtott. A tervezett BMW 708 salétromsavas hajtóműve a háború végéig azonban már nem készült el. Az Me 163 D-nek, a Ju 248-nak és az Me 263-nak is csak egy-egy példánya épült meg.
A Dessauban átalakított Ju 248 prototípusa.
Me 163 S
Hajtómű nélküli kétüléses kiképző-változat, melyeket 1944-ben kis mennyiségben gyártottak.
Mitsubishi J8M1 „Shusui” (Szigorú Kard)
A Japán Mitsubishi cég által – részletes tervrajzok nélkül – megépített haditengerészeti változatú rakéta-repülőgép. A prototípusa 1945. július 7-én hajtómű hiba miatt lezuhant. Összesen 10 db példánya épült.
A képen a Japán felségjelzésű Mitsubishi J8M1 „Shusui” (Szigorú Kard) egyik elkészült példánya és pilótája látható.
A He-176 és az Me-163 repülőgépek műszaki adatainak összehasonlítása |
Név |
He-176 V1 |
Me-163 A |
Típus |
Egyszemélyes kísérleti rakéta-repülőgép |
Hajtómű |
1 db 600 kg tolóerejű Walter HWK R I 203 |
1 db 750 kg tolóerejű Walter HWK R II 203b |
Fesztávolság |
5,0 m |
8,85 m |
Hosszúság |
5,2 m |
5,33 m |
Magasság |
1,4 m |
2,2 m |
Szárnyfelület |
5,4 m² |
17,51 m² |
Üres tömeg |
900 kg |
- |
Felszálló súly |
1.620 kg |
2.200 kg |
Max. sebesség |
750 km/h |
955 km/h (1.004 km/h) |
Csúcsmagasság |
9.000 m |
6.000 m |
Hatótávolság |
95 km |
- |
Fegyverzet |
Nincs |
Nincs |
A Messerschmitt Me 163 B-1a műszaki adatai |
Gyártó |
Messerschmitt AG. |
Alkalmazó |
Luftwaffe (Németország) |
Bevetési időszak |
1944-45. |
Típus |
Együléses kis hatótávolságú rakétahajtású pontvédelmi elfogóvadász repülőgép |
Személyzet |
1 fő, pilóta, zárt pilótafülkében |
Hajtómű |
1 db 1.699 kg tolóerejű Walter HWK 109 509 A-1 vagy A-2 kétkomponensű rakéta-hajtómű |
Fesztávolság |
9,33 m |
Hosszúság |
5,85 m |
Magasság |
2,76 m a ledobható futóművel együtt |
Szárnyfelület |
18,49 m² |
Üres tömeg |
1.908 kg |
Maximális felszálló tömeg |
4.310 kg |
Szárnyterhelés |
208-101 kg/m² |
Maximális sebesség |
955 km/h 9.150 m magasságban |
Kezdeti emelkedési képesség |
4.862 m/perc |
Emelkedési idő |
Kb. 2,5 perc alatt ért 10.000 m magasságba |
Szolgálati csúcsmagasság |
16.459 m |
Üzemképességi idő |
7 perc 30 másodperc, időnként lecsökkentett teljesítménnyel |
Hajtómű üzemideje max. teljesítménynél |
4 perc |
Tényleges hatótávolság |
Nem számítva a légiharcot 130 km, szokásos hatósugár légiharc esetén 35,5 km |
Fegyverzet |
2 db 30 mm-es Rheinmetall MK 108 gépágyú a szárnytőben, egyenként 60 db lőszerrel |
Felszerelés |
Hagyományos rádiós és navigációs berendezések, valamint Revi 16/B típusú, tükrös célzókészülék |
|